Fogápolás és szuvasodás

Kerülni kell A szervezet pH-ját savas irányba befolyásoló ételeket, italokat, tartós, le nem vezetett stresszt. Lehetséges lelki okok Gondolkodjék el azon, hogy mi az, amin már viszonylag hosszú ideje rágódik (amibe akár a feje is belefájdulhat). Ha van megoldás, tegye meg, vagy…

Olyan étrendet kell kialakítani melynek során biztosított a lúgos pH. Súlyos esetben még az édes gyümölcsöktől és a magas szénhidráttartalmú zöldségektől is tartózkodni kell, legalábbis átmeneti időszakra. Ekkor néhány hétig kölesre, valamint a zöldségekre kell…

 Az íny érzékeny, vérzékeny, fájdalmas, duzzadt. Jellegzetes a kellemetlen szájszag, a fogak „rossz íze". Hosszantartó gyulladás után az íny sorvad, lecsúszik a fogról, amely így érzékeny lesz hőre, mechanikai hatásokra, és veszít a…

Okok természetgyógyászi szempontbólAz ínygyulladás, ínysorvadás, fogágy-gyulladás olyan anyagcsere-megbetegedés, amelynek a hátterében több fizikai és lelki ok is megtalálható. A helytelen táplálkozási szokásoktól, a levezetetlen stresszig, a különféle élvezeti…

A betegség leírásaA fogmedret borító nyálkahártya gyulladását helyi és általános tényezők idézik elő, mint a hiányos rágás, fogkő lerakódások, tasakképződés, elégtelen szájhigiénia, az ápolás hiánya, vagy helytelen végzése. Ilyenkor lepedék keletkezik a fogakon…

A neuronrendszer elemi működése, az ingerület keletkezése és vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása. Az idegrendszer biztosítja a szervezet összehangolt működését, képes a környezetből érkező hatások feldolgozására és a válaszreakció megszervezésére is. A…

Az idegszövet a négy állati illetve emberi alapszövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés. Kétféle sejt alkotja: az idegsejt és a támasztósejt vagy gliasejt. Az excitabilitás és az ingerületvezetés képessége kisebb mértékben minden sejtnél megvan…

A felső állcsonton megkülönböztetünk egy testet és négy nyúlványt. A test (corpus maxillae), melynek belsejét teljesen kitölti az arcüreg (sinus maxillaris, Highmore-féle üreg) egy tetraéderre hasonlít, s négy felszíne van. Elülső felszínének (facies anterior corpus maxillae)…

A felső állcsont (maxilla) egy páros csont az arckoponya elülső, középső részén. Részt vesz a szájüreg, orrüreg, a szemüreg és egy rejtett csontos üreg, amely egy autonóm idegdúcot tartalmaz - a (fossa pterygopalatina) - alkotásában. Ezen kívül pedig hordozza a felső fogsort,…

A subnasale a koponyaméréstanban használt pont a koponyán. A csontos orrsövény legelső pontja. Ezt a pontot különböző síkok meghatározására használják a fogászatban. A rágósíkkal párhuzamos síkot a két porion és a subnasale határozza meg.

A fogászatban az egyszerűbb tájékozódás érdekében különböző irányokat és síkokat vezettek be. Ezek egy része megegyezik az anatómiában használatos síkokkal és irányokkal, de a legtöbbet csak a fogak leírására használják. Anterior – előre, elöl lévő, a test…

A Mühlreiter-jelek segítségével meg lehet állapítani, hogy a fog a jobb vagy a bal fogívfélből való. Gyakori felhasználási területe a törvényszéki orvostan. A Mühlreiter-jelek a következők: szögletjel, gyökérjel és görbületi jel. A szögletjel a metszőfogaknál…

Maradó fogaknak nevezzük az emberben és egyes állatokban a második rend fogazatot, mely az élet folyamán nem pótlódik. Embernél 32 maradó fogat találunk: 2 metszőt, 1 szemfogat, 2 kisőrlőt és 3 nagyőrlőt kvadránsonként. A maradó fogak a tejfogakat pótolják. A fogváltás a 6.…

A gyökérhártya a fogágy alkotórésze, legnagyobb mennyiségben kollagén rostokat, ún. Sharpey-rostokat tartalmaz. Ezenkívül fájdalomérző idegvégződéseket, vérereket, nyirokereket, fibroblasztokat, tartalék sejteket, makrofágokat és csontsejteket is találunk. A fogfejlődés…

A gyökérhártya (Periodontium, Ligamentum periodontale) egy specializált kötőszövet, mely a fogat az alveolus csonthoz rögzíti. Segítségével tud ellenállni a fog a nagy rágóerőknek, anélkül hogy az alatta lévő csont elpusztulna. Ez úgy valósul meg, hogy a gyökérhártya…

Tejfogaknak (dentes decidui) nevezzük azokat a fogakat, melyek legelőször jelennek meg az ember és sok másik emlős szájüregében. A tejfogak csak átmeneti jelleggel vannak jelen, később maradó fogakkal helyettesítődnek. Viszont ha a maradó fog csírája nem fejlődik ki, a tejfog…

Lehetnek genetikailag meghatározott, vagy szerzett (környezeti hatásokra jelentkező) rendellenességek. A környezeti hatások sokrétűek, lehetnek hormonhatások, anyagcserezavarok, fertőzések, gyógyszerek (például tetraciklin), fizikai, kémiai tényezők. Ezek hatása érvényesülhet…

A fog elvesztésének második leggyakoribb oka a fogágybetegség. A fog rögzítő elemeit (íny, fogmeder, gyökérhártya, cement) támadja meg és ezáltal a fog lazulásához és kihullásához vezet. Normális körülmények között az íny hámtapadása és a sulcusváladék megvédi a…

A fogszuvasodás (caries dentinum) a fog keményszöveteinek a megbetegedése, mely a szervetlen anyag savak által történő kioldódásával, majd a szervetlen anyag szétesésével jár. Elterjedése a történelem folyamán egyre fokozódott. Csontvázleletek alapján megállapították,…

A többféle számozási módszer közül a Nemzetközi Fogászati Szövetség (FDI) számozása a legelterjedtebb. Ez minden fog jelölésére két számjegyet használ, melyeket pont választ el. Az első, a kvadránst jelzi, melyben a fog elhelyezkedik: 1 – a jobb felső, 2 – a bal…

Az emlősök fogainak fő funkciója a rágás, mely során a táplálék felaprózódik, összezúzódik, nyállal itatódik át és nyelésre alkalmas állapotba kerül. A rágás ismétlődő mozgások sorozatából áll. Két fázisát különböztetjük meg: egy előkészítő és egy…

Az a folyamat, mely során kialakulnak a fogra jellemző szövetek, morfológiai sajátosságok és a végén a fog megjelenik a szájüregben. A tejfogak fejlődése már a méhen belüli élet hatodik hetén elkezdődik, míg a maradó fogaké a huszadik héten. A fogak hám- (ektodermális) és…

A fogíny (gingiva) az állcsontokat fedő szájnyálkahártya. Külső felszínét elszarusodó laphám borítja, míg a belső (fog fele néző), ínybarázdát fedő része soha nem szarusodik el. Az ínybarázda alján található a hámtapadás (epithelialis junctio). Itt a hámsejtek…

A fogmeder (alveolus) egy bemélyedés az állcsontok processus alveolarisban, melyben a fogak gyökerei ülnek. A fogmeder az élet során változik. Így, ha a fog elveszti szomszédját vagy az antagonistáját, akkor a rés felé vándorol („keresve társát”). Ilyenkor az…

A gyökérhártya (periodontium) egy specializált kötőszövet, mely a fogmeder és a cement közt húzódik. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. A fő (Sharpey-féle) rostokon kívül még tartalmaz laza rostos kötőszövetet, fibroblasztokat, védekező…